Alapismeretek – vízlágyító választás előtt
- Mi a vízkő, mitől lesz kemény a víz
- A vízkeménység mérése
- Vízkeménység Magyarországon (Nálad milyen kemény a víz)
- Miért és mire káros a kemény víz
Mitől lesz kemény a víz:
A víz keménységét a benne oldott kalcium és magnézium sók okozzák. A keménységet általában keménységi fokban van meghatározva.
- A változó keménységet (karbonát keménységet) a kalcium-hidrogénkarbonát Ca (HCO3)2], illetve a magnézium-hidrogénkarbonát [Mg(HCO3)2] okozza. E sók oldhatósága a hőmérséklet növekedésével csökken, ezért a változó keménység a víz forralásával csökkenthető, mert a vízben rosszul oldódó karbonátok egy része csapadék (pelyhesedés) formájában kiválhat (pl. CaCO3, vagyis a kalcit, más néven mészkő).
- A víz állandó keménységét olyan kalcium és magnézium sók okozzák, melyek hő hatására nem válnak ki (pl. kalcium-szulfát, kalcium-klorid, magnézium-szulfát, stb.).
A két keménység együttesen adja a víz összes keménységét
A vízkeménység mérése
A keménységet általában keménységi fokban adjuk meg. Magyarországon jellemzően a német keménységi fokot használják (nk° vagy °dH). de használatos még a francia keménység (fk°) illetve az angol keménységi skála (ak°) is.
- 1 nk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű kalcium- vagy magnéziumvegyületet tartalmaz.
- 1 fk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalcium-karbonátnak (CaCO3) megfelelő mennyiségű kalcium- és magnéziumvegyületet tartalmaz. (Ezen skála előnye, hogy a kalcium-karbonát molekulasúlya 100, így könnyű vele számolni.)
- 1 ak° keménységű az a víz, mely 14,3 mg/l kalcium-karbonátnak megfelelő mennyiségű kalcium- és magnéziumvegyületet tartalmaz.
A különféle keménységi fokok között a következő az összefüggés:
1 nk° = 1,79 fk° = 1,25 ak°
Nézd meg, hogy nálad milyen kemény a víz – Vízkeménység Magyarországon
Magyarországon keménység alapján a vizeket öt kategóriába soroljuk. Hazánk városai nagyrészt közepes illetve kemény besorolásúak. Közepes értéket mértek Nyugat-Magyarország területén, kemény a víz az ország középső részén, nagyon kemény pedig a Mecsek területén.
- 0-4 nk° nagyon lágy víz (5 nk° alatti lágy vizet nem lehet szolgáltatni)
- 5-8 nk° lágy víz (sok rétegvíz esik ebbe a kategóriába)
- 9-18 nk° középkemény víz (a háztartási gépek gyártói 16 nk° felett már keménynek ítélik a vizet)
- 18-30 nk° kemény víz (az összes karsztvíz ide tartozik)
- 30 nk° feletti nagyon kemény, 35 nk° felett vezetékes víz nem szolgáltatható háztartási célokra
Miért káros a kemény víz az otthonodban?
A vízben oldott ásványi anyagok kiválnak és lerakódnak a csövekben, csapokban, szelepekben, fűtőtestekben és minden egyéb berendezésben, melyek működésükhöz csapvizet használnak. Az így kialakult vízkőlerakódások csökkentik a csövek keresztmetszetét, azok átbocsátó képességét. A vízkő nemcsak a csövek és csapok belső részein válik ki, hanem a mosdók és fürdőkádak felületén is, amelytől azok elveszítik fényüket és elszíneződnek.
A keverőcsapok kerámia betétjei hamar elromlanak, a csap csepegni kezd, ezáltal még intenzívebbé válik a vízkőképződés és a korrózió. A zuhanyrózsák is eltömődőnek.
A kemény víz tehát veszélyezteti:
– A vizet használó háztartási berendezéseket
– Csővezetékeket, csapokat
– Kazánt
– Légkondicionálókat
– Hőcserélőket
A tisztító- és mosószergyártó cégek termékei úgy készülnek, hogy a lágy víz használata esetén a legnagyobb a hatásfokuk. Tehát minél lágyabb vizet használunk, annál kevesebb vegyszerrel terheljük a környezetet, ami ráadásul még a pénztárcánkat is kíméli. Mindezek mellett az sem elhanyagolható, hogy a vízkőtől mentes fűtési rendszernek sokkal magasabb a hatásfoka, továbbá, hogy a kerámiabetétes csaptelepek, a zuhanyrózsák, kávé- és teafőző berendezések élettartama akár kétszeresére is nőhet lágy víz használata esetén. Ez további plusz pénzkiadástól mentheti meg a családot egy megfelelő minőségű háztartási vízlágyító rendszer.
Pingback: A vízlágyítás módszerei - ioncserés, mágneses vagy vegyszeres - mi a különbség, mikor melyik ajánlott? - Pivíztisztító webáruház