A bekötés technikai feltételei

• A készülék beépítésekor figyelembe kell venni a következőket:
• Telepíteni a ház hidegvíz vezetékére lehet a vízóra utáni csőszakaszon.
• A beépítés helyén (vagy közvetlen közelében) kell lennie elektromos csatlakozásnak.
• A beépítés helyén (vagy közvetlen közelében) kell lennie – vagy oda kell vinni – csatorna csatlakozásnak a működés során keletkező szennyvíz elvezetéséhez (csatorna min.32-es átmérő)

A bekötési pont kialakításához a vízóra utáni csőszakaszt lehet megszakítani, és a csatlakozó pontokat kiépíteni. Fontos, hogy ez a pont nem lehet vízóra aknában, valamint fagynak és időjárásnak kitett helyen.  A bekötési feltételeket lásd a legalján. A vízlágyító csatlakozási pontot úgy kell kiépíteni, hogy akkor is biztosítsa a háztartásnak a vízellátást, amikor a vízlágyító nincsen rácsatlakoztatva.

A vízlágyítót valamilyen bekötőszerelvénnyel tudjuk a csatlakozási ponthoz kapcsolni. Ez lehet merev szerelvény (pl. GEBO), vagy flexibilis bekötő cső is.

• Ha flexibilis bekötést alkalmazunk javasolt az 1 m hosszú cső alkalmazása, rövidebb csővel járhatunk úgy, hogy nem tudjuk felcsatlakoztatni a készüléket.
• Ahhoz, hogy a bekötő szerelvényt csatlakoztatni tudjuk a vezetéken kialakított csatlakozási ponthoz, 1’ vagy 3/4’ külsőmenetes csatlakozásra van szüksége.

A vízlágyító bekötési pontjának kialakítása a hálózaton:

	A legegyszerűbb és legkisebb helyigényű megoldás, ha a vízvezetékbe beépítünk egy BWT Multiblock-ot, amihez a lágyítót már közvetlenül lehet csatlakoztatni.
	A multiblock csatlakozási mérete 1′ – ezért lehet kelleni fog hozzá egy szűkítő, vékonyabb bekötőcső esetén
	A csatlakozás kialakítható egyszerű golyós csapokkal is Fontos, hogy a csatlakozási méret 1′ vagy 3/4′ külső menet Mindig a fal síkjával párhuzamosan legyen kialakítva

A bekötési pont kialakításával egy időben kerül elhelyezésre az előszűrő is (amennyiben előzőleg nem volt a rendszerben). A finomabb szűrést biztosító előszűrő beépítésénél figyelni kell arra, hogy megfelelő magasságba kerüljön felszerelésre, mivel a szűrőzsák cseréhez a poharat le kell venni a fejről, és ha túl alacsonyra építik be, akkor ezt nem lehet kivitelezni!

Helyes:	Helytelen:

Másik fontos szempont, hogy az ilyen típusú előszűrő szakaszolható legyen (előtte utána golyóscsap), hogy szűrőbetét cserekor ne folyjon vissza az összes víz a vezetékekből.

Amennyiben emeletes házba kerül vízlágyító beüzemelésre, ez esetben javasoljuk egy visszacsapó szelep elhelyezését is a lágyított elmenő ágon.

A vízlágyító bekötési pont magasságának kialakítása:

A bekötési pont kiépítésénél nem mindig lehetséges az optimális magasságot kiválasztani (pl. már meglévő vezetékrendszer), de amennyiben a vezeték túl alacsonyan van, vagy túl magasan, mindenképpen szükséges annak átépítése.

A flexibilis bekötés pont azért egy optimális választás, mert van lehetőségünk a hosszabb szerelvénnyel magasabb vagy alacsonyabb pontokra is rákötnünk úgy, hogy közben az egész mobil marad, és ha hosszabb a vezeték sem gond, mert el lehet hajtani valamilyen irányba.

• FONTOS, hogy a bekötést a fal síkjával párhuzamosan alakítsuk ki (a csonk felfelé vagy lefelé vagy fal síkjával párhuzamosan álljon, attól függően, hogy a bypass magasság alatt vagy felette helyezkedik el), így a bekötő csövet kényelmesebben el lehet hajlítani, és a lágyítót közelebb lehet tolni a falhoz!
• A vízlágyítót lehet szemből, de akár oldalról is csatlakoztatni, ezt mindig az adott hely sajátossága határozza meg.
• A bekötőcső hajlása miatt kb. + 20 cm helyet kell ráhagyni a bypass-nál mért tényleges méretre.
• Amennyiben alacsonyan van a csatlakozás, akkor a csatlakozási pont a fal síkjával párhozamosan, de felfelé fordítottan kialakítani (mert alulról nem biztos hogy a csövet alá lehet hajlítani)
• Amennyiben magasabban vagy a gép bypass magasságában van a csatlakozás, akkor a csatlakozási pont a fal síkjával párhozamosan, de lefelé fordítottan kialakítani (mert felülről nem biztos, hogy a csövet alá lehet hajlítani, vagy elég hosszú lesz a bekötővezetékünk)

A vízlágyító csatorna csatlakozási pontjának kialakítása:

A vízlágyító készülék bekötési pontjához minél közelebb kell a csatorna csatlakozást kialakítani. Az optimális lefolyócső méret a 40-es, de természetesen 32-es csövezés is megfelelő, amennyiben előzőleg már azzal ki lett alakítva. Az optimális csatorna csatlakozás magassága a padlótól számítva 25-50 cm.

Amennyiben a csatorna csatlakozás magasabban van, mint az adott vízlágyító készülék bypass szelepe, abban az esetben az emelkedési magasság – a készülék bypass magasságtól számolva – max. 140 cm lehet (EcoWater vízlágyítók esetében), ez normál lakossági készülékek esetében a földtől számolva kb. 240 – 250 cm csatorna magasságot takar.

Amennyiben a csatorna csatlakozás ettől magasabban helyezkedik el, úgy a vízlágyító alá emelvény kell építeni, kisebb lágyító esetében akár a falra rögzített polc is megoldást jelenthet.

A csatornához a vízlágyító szifon segítségével csatlakozik.

Milyen bekötési feltételek kellenek, egy vízlágyítónak – hol lehet elhelyezni, és hol nem?

Alapvető elhelyezési igénye minden típusú vízlágyító berendezésnek, hogy lehetőleg száraz, de minden kép fagymentes helyen tud csak üzemelni.

A vízlágyítót a házba/lakásba érkező fő vízvezetékre kell rákötni, és a szabályoknak megfelelően a bekötési pont csak a vízóra utáni szakaszon lehetséges, ugyanakkor ez a bekötési pont még az előtt kell, hogy legyen, mielőtt a vezetékek szétosztásra kerülnek a ház különböző részeibe.

Jellemzően az új építésű házakban már alakítanak ki gépészeti helyiségeket, és ha a kivitelezőnek jelezve van az igény, hogy vízlágyító berendezést fogunk üzemeltetni, már eleve be tudja tervezni és ennek megfelelően fogja kialakítani a vízvezetékünket.

Még olyan kis lakás esetében is ahol nincs hely egy átlagos méretű vízlágyító elhelyezésére is kínálunk megoldást, ami elfér a konyhaszekrényben is, akár a mosogató alatt.

Másik fontos feltétel, hogy minden automata regenerálású vízlágyítónak szüksége van szennyvízelvezetésre. Mivel működésük során átmossák és átöblítik a bennük lévő lágyító gyantát, ezért az ehhez felhasznált vizet (ami sós és szennyezett) valahova el kell vezetni.

Erre célra csak a csatorna a megfelelő, a szabadba ezt a folyadékot magas sótartalma miatt nem lehet kiengedni. Ugyancsak ez miatt nem igazán megfelelő az emésztő gödör sem.

A vízlágyítóknak átmérőben elég egy ugyan olyan szennyvíz csatlakozás, mint pl. a mosógépünknek.

Milyen helyre nem lehet nem lehet  vízlágyítót bekötni:

• Vízóra akna
• Nem használt csatorna
• Fűtetlen vizes helyiségek
• Azok a helyek, ahová nem tudunk csatornát biztosítani.

A távfűtéses ingatlanok, lakások esetében külön vízvezetéken érkezik a meleg víz. Ilyen esetben be lehet ugyan üzemelni vízlágyítót a hideg vizes ágra, de számolni kell azzal, hogy az eredmény nem lesz tökéletes, hiszen a keverő csaptelepeken (fürdő, mosdó) össze fog keveredni a lágy hideg víz a kemény meleg vízzel, így pont azokban a vizes helyiségekben, ahol fontos lenne a lágy víz – nem valósul meg a vízkő mentesség.

Meleg vizes ágra a szolgáltatott meleg víz esetleges hőmérséklet ingadozása miatt biztonsággal nem lehet lágyító berendezést elhelyezni, de legalább is garanciát erre senki nem fog vállalni.

Van ugyan melegvizes lágyító (max.65 Celsius fokos vizet bír), de ha valamiért a meleg víz hőmérséklete ettől feljebb menne, az már károkat okozhat a készülékben……

Ilyen esetben 2 készüléket szükséges elhelyezni, ha tökéletesen szeretnénk lágyítani – egyet a hideg vízre, egyet a meleg vízre.

Alternatív megoldás lehet, ha ilyen esetben a meleg vizes ágra egyéb vízkezelési technológiát szerelünk és így két oldalról viszonylag jó eredményt lehet elérni, de sosem lesz tökéletes.

Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő helyiség, úgy természetesen átépítéssel ki lehet alakítani, de ilyenkor számolni adott esetben egy nagyobb beruházási költséggel.

Arra is van mód, ha a vízóra és az vízelosztó rendszer közé nem lehetséges a lágyítót elhelyezni, hogy egy máshol elhelyezkedő helyiségbe kell a bejövő vizet elvinni, ott be lehet kötni a lágyítót, és az elmenő ágat vissza lehet vinni arra a pontra, ahonnan leágaztattuk, így oda visszakötve már a szokásos útján halad tovább a víz – de ez már lágyított víz lesz.